Thai masszázs Veszprémben - de most egy kis görög-római kitérővel
Mivel a masszázs Veszprém és minden nagyváros túlhajszolt, fáradt, feltöltődére vágyó lakosainak és látogatóinak kedvenc rekreációs időtöltése, talán nem meglepő, hogy a thai masszázs Veszprém szolgáltató szektorának szerves részévé vált az utóbbi néhány évben, melyre egyébként büszkék is vagyunk. Bízunk benne, hogy odaadó munkánknak köszönhetően thai masszázs szalonunk hamarosan a város emblematikus vállalkozásai közé emelkedik majd, mint a kínai éttermek, vagy a török kebabosok és a masszázs Veszprém kifejezés hallattán a legtöbb pihenni, feltöltődni vágyó embernek a cégünk által üzemeltetett thai masszázs szalon fog először az eszébe jutni. Bízunk abban is, hogy a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programsorozat eseményeire érkező vendégek is minket választanak majd akkor, amikor a sok látnivaló megtekintése után eljön pihenés ideje. És bár tudjuk, hogy a thai masszázs Veszprém (több) ezer éves történetének és kultúrájának egyelőre csak nyúlfarknyi epizódját képezi, a masszázs, mint olyan azonban komoly hagyományokkal bír az európai (görög-római) kultúrában – amely kultúrkört 2023-ban Veszprém városa fogja képviselni. Ehhez különleges alkalomhoz pedig mi, mint a test megdolgozásához hivatásunknál fogva értő thai masszázs szalon, azzal járulunk hozzá, hogy az alábbiakban bemutatjuk a masszírozással kapcsolatos görög-római gyakorlatokat, fejlesztéseket – lássunk is neki!Mit hagyták ránk a görögök?
A modern masszírozás egyik pillérét az ógörög fiziológiai, anatómiai és pszichológiai ismeretek jelentik. Bár a test gyúrására vonatkozó első írásos bizonyítékot az Iliász szolgáltatja, azonban Hippokratész, a nyugati orvoslás atyja elemezte és írta le a műfajt először igazán részletesen.
Az orvos/filozófus kiemelten fontosnak tartotta az egészség megőrzése vagy megszerzése szempontjából testmasszázst – nem véletlenül szokás neki tulajdonítani azt a mondást, hogy ti, „bárkinek, aki szeretné az orvoslás tudományát kitanulni, mesterszintre kell fejlesztenie a masszírozási technikáját”. Hippokratész különböző típusokba sorolta a tevékenységet: szerinte az erőteljes masszírozás feszesíti a testet, a gyengéd lazítja, a sok masszírozás vékonyabbá és könnyebbé, a kevés vastagabbá és nehezebbé teszi. Ennek megfelelően az ókori tudós szerint a masszírozás egyaránt segíthet a fogyásban, az alakformálásban, a rugalmasság, az izomtömeg növelésében, a stresszoldásban és relaxációban, de akár a konkrét sérülések gyógyításának eszközéül is szolgálhat. Hippokratész ugyanakkor egy másik fontos irányelvet is leszögezett, hogy ti. a testmasszázst főként a szív felé irányuló mozdulatokkal kell végezni, mivel ez serkenti a keringési rendszert, és elősegíti a salakanyagok eltávolítását a szervezetből (méregtelenítés). A görögök a test gyúrását gyógyolajok, gyógynövények, testápolók segítségével, vagy azok nélkül végezték. Mindazonáltal Hippokratész szerint a masszírozás csak része az egészségmegőrzést/megszerzést szolgáló holisztikus megközelítésnek, amelybe beletartozik a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a friss levegő, sőt a zene is. A masszírozással kapcsolatos komoly felismerések halmozódása egyébként nem kis részben a sport és a sportolók nagy becsületének köszönhető ebben az időszakban.
Mit köszönhetünk a rómaiaknak?
A masszírozást határozottan megemlítő feljegyzések az i.e 200-100 között terjedő időszakból származnak, és nagyrészt a Római Birodalomban élt görög orvosnak (filozófusnak és sebésznek) Claudius Galenusnak tulajdoníthatók. A tudós írásaiban meglepő aprólékossággal mutatta be a különböző technikákat – a kezelésekre a különféle testi sérülések és betegségek gyógyításának egyik eszközeként tekintett - követve Hippokratészi hitvallását, hogy ti. az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a pihenés és a test gyúrása egészség megőrzésének és helyreállításának elengedhetetlen eleme. Íme egy részlet a szerzőtől:
„A testet fel kell melegíteni, hogy az izmok, a rostok készen álljanak az olajok, és a közepes intenzitású, gyorsaságú, repetitív mozdulatok által közvetített jótékony hatások fogadására. Amikor a bőr kipirosodik – ami jó egészségi állapotot jelez – a masszírozónak rá kell tennie a kezét a felületre, de anélkül, hogy a testét természetellenes helyzetbe kényszerítené. Először lassan, majd növekvő erővel kell dolgoznia, de a legfontosabb, hogy a gyúrásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, tehát egyenes, ferde, keresztirányú, mozdulatokat egyaránt tartalmaznia kell.”
Természetesen a testmasszázs nem Galenus kizárólagos gyakorlata volt; a nyilvános fürdőkben – melyekből csak Rómában több száz üzemelt - is serényen végezték a tevékenységet. Ezek a létesítmények olyanok voltak akkoriban, mint ma a wellness-egységek: fürdőzési, szaunázási, masszírozási, társasági, étkezési, sportolási lehetőségeket biztosítottak. Figyelemre méltó, hogy ezekben a létesítményekben a kezeléseket általában profi masszőrök végezték, akik gyakran képzett rabszolgák voltak.